MIÉRT NEM LUSTASÁG MINDEN TANULÁSI NEHÉZSÉG?

 „Nem tanul eleget.” „Ha akarná, tudná.” „Csak lusta.”

Ha valaha is hallotta ezeket a mondatokat — akár saját gyerekéről, akár szülőként a saját szájából –, tudja, mennyire fájdalmasak tudnak lenni. De van egy fontos dolog, amit érdemes tudni: a tanulási nehézségek túlnyomó többsége NEM lustaság, NEM akaratgyengeség, és NEM a szülő hibája.

A tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) részképességzavarok, amelyeknek neurológiai háttere van. A Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és a tanulas-fejlesztes.hu szakmai összefoglalója szerint ezek a nehézségek nem tükrözik a gyermek intelligenciáját. Egy diszlexiás gyerek lehet kiemelkedően okos, kreatív és találékony, miközben az olvasás fizikai kínokat okoz neki.

A számok beszédesek: a gyermekek körülbelül 5-10%-a érintett valamilyen specifikus tanulási zavarban. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos osztályban 2-3 gyerek küzd ilyen nehézséggel. Mégis, a felismerés sokszor évekig várat magára, mert a tünetek könnyen összetéveszthetők lustasággal, motiválatlansággal vagy „rossz magaviselettel”. 

Mik a leggyakoribb jelek?

•  Diszlexia: a gyermek nehezen tanul meg olvasni, betűket cserél, lassan, akadozva olvas, de szóban jól kifejezi magát. A szövegértés elmarad az életkorához képest elvárttól.
•  Diszgráfia: csúnya, nehezen olvasható kézírás, a betűformálás láthatóan nagy erőfeszítést igényel, a füzet rendezetlen. Nem azért, mert nem próbálkozik, hanem mert az agy-kéz koordináció másként működik.
•  Diszkalkulia: a számfogalom kialakulása késik, a mennyiségi viszonyok nehezen érthetők, a szöveges feladatok szinte megoldhatatlannak tűnnek.
•  Az érintett gyerekeknél gyakran megjelenik szorongás, teljesítményfélelelem vagy motivációvesztés is, amelyek a sorozatos kudarcélményekből fakadnak.

 Mit tehet szülőként?

•  Figyeljen a jelekre, ne az érdemjegyekre! A rosszabb jegy nem azt jelenti, hogy a gyermek nem próbálkozik. Kérdezze meg: „Nehéz volt?” ahelyett, hogy „Miért nem tanultál többet?”
•  Kérjen fejlesztő pedagógiai szűrést! Magyarországon az önkormányzati óvodákban logopédusok végeznek szűrést az 5 éveseknél, de iskoláskorban is kérhető vizsgálat a pedagógiai szakszolgálatnál. Minél korábban kezdődik a fejlesztés, annál hatékonyabb.
•  Erősítse a gyermek önbizalmát! Keresse meg azokat a területeket, ahol a gyermek sikeres (sport, rajz, építés, zene), és tudatosan adjon pozitív visszajelzést.
•  Legyen türelmes partner, ne ellenőr! A közös tanulás legyen biztonságos tér, ahol hibázni szabad. Ha a házi feladat háborúvá válik, az a jelzés, hogy más megközelítés kell.